Hírek

TÁJÉKOZTATÓ KUTAK, VÍZILÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

TÁJÉKOZTATÓ

KUTAK, VÍZILÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Tisztelt Lakosság!

Az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyeztetéséről a közelmúltban több jogszabályváltozás, alkotmánybírósági döntés, ezeket követően pedig számos hír és álhír jelent meg a médiában és más fórumokon. Az Országgyűlés előtt jelenleg is (T/2930. számú törvényjavaslat) módosító indítvány van folyamatban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) kapcsán. A törvénymódosítás a bírságmentes moratórium időszakát 2020. december 31-ig tervezi meghosszabbítani, azonban ez még egy el nem fogadott törvényjavaslat.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekről – röviden – tájékoztatom Önöket:

Minden 2018. január 1-ét megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítményt fennmaradási engedélyezését kell kérni, ilyen vízilétesítmények nem csak a fúrt kutak, hanem az ásott kutak, a vert kutak, stb. is, minden olyan „létesítmény”, amely alkalmas a felszín alatti vizek kivételére. A jelenleg hatályos Vgtv. 29. § (7) bekezdése szerint: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

A vízgazdálkodási bírság természetes személyek esetén nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot (Vgtv. 29. § (4) bekezdés).

A fennmaradási engedélyeztetés szempontjából nincs jelentősége, hogy a vízilétesítményt (fúrt kutat, ásott kutat, stb.) a tulajdonos használja vagy sem. A kút mélysége csupán amiatt releváns, hogy az első vízadó rétegre – talajvízre – telepített, vagy mélyebb rétegre van telepítve, hogy az előbbi esetben (talajvízre telepített vízilétesítmény) esetén a vízgazdálkodási hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja (engedélyezi), egyéb esetekben a vízgazdálkodási jogkor gyakorlója (engedélyező) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 24. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetben, milyen feltételek együttes fennállása esetén a település önkormányzat jegyzője az engedélyező hatóság, (amennyiben a feltételek együttesen nem állnak fenn, akkor az engedélyező hatóság minden esetben a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóság):

„A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges

  1. a)olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3 /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;”.

A Kormányrendelet 24. § (10) bekezdése az alábbiak szerint definiálja a házi vízigényt:

„(10) E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.”

A vízjogi fennmaradási engedélyeztetési eljárás az építtető/tulajdonos kérelmére indul. A kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (nem csupán a kútnak a bejelentéséről van szó!). Ennél fogva a kérelemhez csatolni kell többek között a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt is (lsd. Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés). A tervdokumentációt szaktervező készítheti el. Ivóvíz minőségének igazolására szükség van (akkreditált laboratórium által kiállított) ivóvízvizsgálati jelentésre is.

Tájékoztatom továbbá a Tisztelt Lakosságot, hogy a kutak megszüntetése (eltömedékelése) is terv és engedély köteles, az engedély nélküli illetve a szakszerűtlen tömedékelés vízgazdálkodási bírságot vonhat maga után.

Amennyiben a feltételek ismeretében fennmaradási engedélyezési kérelem benyújtása mellett dönt, az adatlap megtalálható jelen tájékoztatóval azonos weboldalon. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.

Tarpa 2018. november 8.

Vassné Szűcs Róza sk.

                                                                                                                                                 jegyző

Melléklet: BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tájékoztatója, mely további információkat nyújt a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített víz kivételt biztosító vízilétesítmények, vízjogi fennmaradási, engedélyezési eljárásáról.

 

Kérelem letöltése:

http://gulacskozseg.hu/onkormanyzatunk/dokumentumok/category/31-2018

Polgármesteri hivatal

Cím: 4842 Gulács, Rákóczi út 12.

Telefonszám: + 36 45 708 632

Email: polgarmesterihivatalgulacs [kukac] gmail.com

Kövess Minket!