GULÁCS BEMUTATÁSA

A XVIII. század végén a Bereg megye településeit kettősség jellemezte. A középső és keleti részen közepes nagyságú vagy aprófalvas kishatáru, míg a nyugati részen nagy kiterjedésű határral rendelkező halmazos települések voltak döntően. A megye nagy részén a korábban elpusztult majd újra vissza települt vagy újonnan telepített falvak általában megőrizték a korábbi jellemző településszerkezetüket.
A települések jellemzően utifaluk, vagy halmazos településszerkezetűek voltak. Az utifaluk jellemzője az orsószerűen kiszélesedő főutca, mely orsóban a templom állt. A kiszélesedett utca két oldalán szalagtelkek álltak. A halmazos települések közös alapvető jellemzője, hogy a halmazosodás idején még hiányzott az utca. Tehát ez a telkek olyan csoportosulása volt ahol nem volt előre tervezett utca. A térbeli, elrendeződést a terepviszonyok, a belvízrendszer, a klíma, az építőanyagok továbbá a központi funkciók telepítése határozta meg.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Vásárosnaményi Járásban a Bereg-Szatmári sík, Beregi-Tiszahát kistájon fekszik, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 66 km-re, a járás székhelytől, Vásárosnaménytól 16 km-re, keletre található Gulács. A község sík terepen fekszik. Megközelítése legkönnyebben a 41-es-es főútról letérve a 4113 számú közlekedési útról lehetséges.
01A település már az őskorban lakott volt, melyről az 1886-ban talált cserepek tanúskodnak, melyekben arany karika ékszerek voltak. A község először a gróf Zichy család levelezésében bukkan fel 1327-ben. A település történetében az első említéstől a II. világháborúig a Gulácsy család fontos szerepet töltött be. 1654-ben többször tartottak itt megyei gyűléseket a Gulácsy család kúriájában. A II. világháborút követően a település Bereg vármegye helyett a Szabolcs-Szatmár megye közigazgatása alá került, mely 1988-ban egészült ki Bereg feltüntetésével. A község határában lévő Tisza többször elöntötte a települést. A legnagyobb pusztítást 1948-ban, valamint 2001-ben végezte.
A település iskolájáról az első említés 1593-ból való. 1847-től külön volt iskolája a fiúknak és a lányoknak. 1960-as évektől a Dessewffy-kúriát is a tanórák helyszínéül használták.
1970-ben évektől az alsós diákok és a napközi csoport átkerült az átalakított kastélyba. 1997-ben épült meg a jelenleg is működő iskola az egykori Gulácsi-kastély helyén.
02A település egy karakterűként jelenik meg, nem találhatóak eltérő karakterű településrészek. Gulács egységes képet mutat, alig található olyan épület, amely nem illene bele a településképbe, melyek az elmúlt évtizedben épültek meg. A település a 2001-es árvíz után szinte teljesen megújult, típustervek alapján sorra épültek a romba dőlt épültek helyén az új Felső-Tisza vidéki népi lakóházakra hajazó lakóépületek. A Kószeghy Éva által tervezett 7 sz. típus terv alapján a községben 53 épület készült el. A tornácos, lakóelőteres, kontyolt nyeregtetővel fedett épülettípust több mint ötvenen választották a beregi árvíz utáni újjáépítésnél azok, akiknek hasonló, kisméretű házuk pusztult el az árvízben. A tömegforma és az alaprajzi elrendezés a térség hagyományait követi, igazodva a mai elvárásokhoz.
A település alaprajzát tekintve szabálytalan, melyben a gyűrűs-sugaras rendszer nyomai találhatóak. A település 3 irányból megközelíthető, Jándról, Tarpáról és Tivadarról.
Ezen utak találkozásánál jött létre egy háromszögletű tér, amelyen a református templom is található. A településre a szalagtelkek a jellemzőek.

A település egyes részeire vonatkozó építészeti előírások szem előtt tartásával elérhető, hogy az új építésű házak ne idegenként, hanem ismerősként jelenjenek meg a többi ház között, melyek majd teljes mértékben elősegítik a település karakterének megőrzését, és tovább formálják, mint ahogy ezt a nem rég kivitelezett új épületek is teszik. Településkarakter: jelene és jövőbeni
alakítása:
A belső településkép szerves fejlődését torzították az 1970-es és 1980-as évek lakásépítési programjai. A heterogén belső településkép azonban általában így is emberléptékű,  barátságos ma is. A jövőben a településen az átépülés mellett a (lakó) épületek felújítása lesz a jellemző, beleértve a kerítés, a belső udvar (kert) átépítését is. Az építési  munkákkal, a felújításokkal a településkép kedvező alakítását lehet elősegíteni. Ehhez (is) ad építészeti ajánlásokat a kézikönyv az építtetőknek, a településképért tenni akaró lakosságnak.

04

A természeti és társadalmi törvényszerűségek hatására alakult ki Gulács településszerkezete, a természetföldrajzi viszonyokon alapulva jött létre, melyek változásai hosszabb időt ölelnek fel. A természeti tényezők: domborzat, vízrendszerek, szél, napfény, csapadék stb. közül az első kettő befolyásolja legerőteljesebben a települések szerkezetét. Mai jellege szerint Gulács halmazfalu. A szalagtelkeken külön-külön álló épületek ritkábban soros, gyakrabban kétsoros rendben csatlakoznak egymáshoz. Parasztudvaraira a tagolt épületelrendezés volt a jellemző.

Polgármesteri hivatal

Cím: 4842 Gulács, Rákóczi út 12.

Telefonszám: + 36 45 708 632

Email: polgarmesterihivatalgulacs [kukac] gmail.com

Kövess Minket!